Eszter Metzing

– born in 1992 in Pécs. She graduated from the graphic art program at the Hungarian University of Fine Arts in 2018. Her practice centers on phenomena related to sensation and memory, exploring both individual and social-psychological aspects of female experience. Her work is characterized by a sensual use of materials, often incorporating bold combinations such as latex, borosilicate, and glass, as well as textile installations. Since 2022, she has been a member of the Young Artists’ Association and the Association of Hungarian Graphic Artists. Represented by Inda Gallery in Budapest since 2021, she has held two significant solo exhibitions there, in 2021 and 2024. She regularly participates in group exhibitions in Hungary and made her debut at ISBN Gallery in 2021 as an artist duo with Stella Koleszár (aka lutum). In 2025, she will be a resident artist at both the Styrian Artist in Residence in Graz and the Artist in Residence Programme in Salzburg. She is also a member of Art Quarter Budapest (aqb), a contemporary art center and artist community.
 
esztermetzing.com

If I were to draw a line between my time in the graphic art program at the Hungarian University of Fine Arts and my current practice, I would highlight the transitional period in the late 2010s, when I shifted from paper to textile as the base for my graphic art. This change in medium sparked numerous transformations in my approach and what followed. The first aspect is my relationship with space, as the convention in graphic art – whether in unique or serial works – is the flat format of the paper sheet. My early works,1 2 created on canvas, were based on a kind of enumeration or summarization. The loose, unfinished threads of the textile conveyed the idea of extracting a fragment from a larger self-narrative, hinting at the possibility of continuation and the interconnectedness of different sequences. I now apply this expandable approach to works that include organic material combinations.

A unique feature often highlighted in my works, and which I also consider a central motif, is the conceptual use of the diverse qualities of materials. My embroideries and drawings3 on canvas, muslin, tulle, or faux fur were initially suspended in space. Due to the nature of the technique – the negative side of the embroidery or the translucency of the material – the works offer two perspectives to the viewer. This led me to adopt an atmospheric, installation-focused approach, treating the gallery space as a cohesive whole. I explored various textures, such as materials with differing thicknesses, fiber densities, and qualities. At the same time, I delved into the analytical theories of C.G. Jung, reflecting on cognitive processes at the border of the conscious and the intuitive, akin to fragmented memories or dreams. Textile became an intellectually stimulating medium as I contemplated Jung’s concepts and phenomena. For my duo exhibition Born of Slime and Decay with Stella Koleszár,4 5 6 7 then for the site-specific installation Enough to Dream Lucid,8 9 I created my first latex soft sculptures. The site-specific installation combined multiple elements, and the motifs of these sculptures, resembling tentacles or roots, have since become recurring features in my art. Born of Slime and Decay was inspired by the allegory of the cave, where we aimed to evoke archaic or biological references, such as the tales The Girl Without Hands and The Mermaid’s Tail, or the lotus flower’s struggle to grow underwater. At this point, I separated the organic soft sculptures from my textile drawings, freeing the former from their ornamental function and treating them as individual entities.

When discussing the materials I use, I must highlight those that blend organic and inorganic qualities, defying traditional scientific categories, such as the state of matter. Two materials that recur in my work are latex and, since 2022, glass. Glass, as an amorphous substance, merges the properties of both solid and liquid states. It is a hybrid material shaped by surface tension during production. This hybridity is also characteristic of latex: while its natural proteins decompose rapidly, they are stabilized in natural latex, with artificial components making up only about one percent of the composition after preservation. The term “second skin” perfectly describes latex’s transitional, bizarre yet alluring nature, which I find particularly compelling as an artist.

The meandering structure of forms has been an ideal way to present site-specific works, such as We Are the Unthinkable Dreams of Matter,10 exhibited at the powerhouse by the lake in Bánk. I borrowed the title from theoretician and poet Márió Z. Nemes, combining his lyrical term with the concept of biological application. Another installation, Mayflower,11 12 created for a community event at Art Quarter Budapest and exhibited in the rustic spaces of the Antal Dreher Brewery, also reflects this event- and site-specific direction in my practice. Providing a sensual experience for viewers is a key aspect of my work, and this approach is evident in these pieces. I find it thrilling when casual, direct interaction invites viewers into an atmospheric world, which I believe is the essence of my art. It was exciting to witness strangers dancing around the soft sculpture of Mayflower, or to see visitors at my solo show, The Skin Sees When the Eyes Touch,13 resting their bodies on the Touchable Forms of my installation.14 15 16 17 18 19 In creating this show,20 21 22 23 24 25 26 I was interested in how a textile and glass installation, with its confluence of materials and meandering latex forms reminiscent of body parts, could invite viewers to touch the objects. Through this personal approach, I sought to inspire the audience to explore the transformative layers of perception.

These techniques, which play with ephemeral qualities, resonate strongly with themes such as dreams, rites, and transformation – encompassing vulnerability, healing, development, and female experiences. The topics I explore, often inspired by literature or psychology, frequently relate to autobiographical references, as in my installation Inner Skin. A recurring source of inspiration is Mohács in Southern Hungary, a place of my childhood, with its river Danube, swampy streams, and the childlike fantasy and creativity embodied in works like Found Child Cell27 and Remaining Sunshine. My grandmothers, both seamstresses, and their emotional and technical relationship with textiles have also deeply influenced my work. The threads of textiles symbolize the history of many people and cultures across generations, intertwining us into the roots of past worlds and a new, future fabric of society. Through my art, I aim to explore how it can contribute to the discourse of the collective unconscious and offer new perspectives on the invisible threads that shape our minds.

The statement was written in collaboration with curator Júlia Salamon (2025).

1Image: Eszter Metzing, Inner Garden, 2018, embroidery (cotton thread, yarn) pen drawing, acrylic, watercolour on cotton canvas, 210x310 cm. Photo by Dániel Kristófy. Courtesy of the artist.
2Image: Eszter Metzing, Inner Garden (detail), 2018, embroidery (cotton thread, yarn) pen drawing, acrylic, watercolour on cotton canvas, 210x310 cm. Photo by Dániel Kristófy. Courtesy of the artist.
3Image: Eszter Metzing, Lava Puddle – Little Brother (detail), 2020, acrylic, watercolour, pen drawing, embroidery, tulle on canvas, 70x90 cm. Photo by Zsuzsi Simon. Courtesy of the artist.
4Image: Eszter Metzing, Born of Slime and Decay, duo exhibition with Stella Koleszár at ISBN Book+Gallery, 2022. Photo by Enikő Hodosy. Courtesy of the artist.
5Image: Eszter Metzing, Live Tail without Hands, from the exhibition Born of Slime and Decay, latex, transparent thread, wadding, dimensions variable, c. 300x90x90 cm. Photo by Enikő Hodosy. Courtesy of the artist.
6Image: Eszter Metzing, The Possibility of Growing an Inner Skin, from the exhibition Born of Slime and Decay, latex, transparent thread, pen drawing, canvas, wadding. 100x220x45 cm. Photo by Enikő Hodosy. Courtesy of the artist.
7Image: Eszter Metzing, Born of Slime and Decay (Altarpiece), 2022, acrylic, watercolour, pen drawing, varnish on canvas, 108x153 Courtesy of the artist.
8Image: Eszter Metzing, Enough to Dream Lucid installation detail at Faur Zsófi Gallery, 2023, patent leather, faux leather, acrylic, embroidery, varnish, canvas. Photo by the artist. Courtesy of the artist.
9Image: Eszter Metzing, Enough to Dream Lucid installation at Faur Zsófi Gallery, 2023, patent leather, faux leather, acrylic, embroidery, varnish, canvas. Photo by the artist. Courtesy of the artist.
10Image: Eszter Metzing, We are the Unthinkable Dreams of Matter solo exhibition (detail) at Bánkitó Festival, Machine House, Bánk, 2023, latex, patent leather, transparent thread, cotton thread, pen drawing, acrylic, canvas, dimensions variable. Photo by Csilla Fodor. Courtesy of the artist.
11Image: Eszter Metzing, Mayflower installation at Antal Dreher Historic Brewery, 2024, latex, transparent thread, borosilicate glass, wadding. Photo by the artist. Courtesy of the artist.
12Image: Eszter Metzing, Mayflower installation at Antal Dreher Historic Brewery, 2024, latex, transparent thread, borosilicate glass, wadding. Photo by the artist. Courtesy of the artist.
13The english title is a reference to the 1996 book The Eyes of the Skin by Finnish architect and theoretician Juhani Pallasmaa.
14Image: Eszter Metzing, Touchable Forms from The Skin Sees when the Eyes Touch exhibition at Inda Gallery, 2024, cotton canvas, cotton thread, stuffing, dimensions variable. Photo by Zsuzsi Simon. Courtesy of the artist.
15Image: Eszter Metzing, Speleothem (detail), from the exhbition The Skin Sees when the Eyes Touch at Inda Gallery, 2024, borosilicate glass, latex, cotton canvas, transparent thread, wadding, dimensions variable. Photo by Zsuzsi Simon. Courtesy of the artist.
16Image: Eszter Metzing, Rebirth at the End (altarpiece, detail), from The Skin Sees when the Eyes Touch exhibition at, Inda Gallery, 2024, acrylic, watercolour, varnish, pencil, pen drawing, pigment, cotton thread, cotton canvas, borosilicate glass, 145x220x15 cm. Photo by Zsuzsi Simon. Courtesy of the artist.
17Image: Eszter Metzing, Mirror, from the exhibition The Skin Sees when the Eyes Touch at Inda Gallery, 2024, borosilicate glass, hand wowen found canvas, cotton thread, pen drawing, latex, steel wire, wadding, 82x210x55 cm. Photo by Zsuzsi Simon. Courtesy of the artist.
18Image: Eszter Metzing, Mirror, from the exhibition The Skin Sees when the Eyes Touch at Inda Gallery, 2024, borosilicate glass, hand wowen found canvas, cotton thread, pen drawing, latex, steel wire, wadding, 82x210x55 cm. Photo by Zsuzsi Simon. Courtesy of the artist.
19Image: Eszter Metzing, Flesh Fragments (detail), the exhibition The Skin Sees when the Eyes Touch at Inda Gallery, 2024, surface treated textile, pen drawing, pigment, acrylic, transparent thread, canvas, wadding, dimensions variable. Photo by Zsuzsi Simon. Courtesy of the artist.
20Image: Eszter Metzing, The Skin Sees when the Eyes Touch, installation view at Inda Gallery, 2024. Photo by Zsuzsi Simon. Courtesy of the artist.
21Image: Eszter Metzing, Live Cane (detail), 2024, latex, borosilicate gass, transparent thread, steel wire, wadding, dimensions variable. Photo by Zsuzsi Simon. Courtesy of the artist.
22Image: Eszter Metzing, Neonatal Skin, from the exhibition The Skin Sees when the Eyes Touch at Inda Gallery, 2024, transparent latex, transparent thread, pigment, acrylic, varnish, canvas, wadding, 95x65x10 cm. Photo by the artist. Courtesy of the artist.
23Image: Eszter Metzing, Pelvic Cage, from the exhibition The Skin Sees when the Eyes Touch at Inda Gallery, 2024, borosilicate glass, cotton thread, pigment, varnish, cotton canvas, wadding, 75x60x5 cm. Photo by the artist. Courtesy of the artist.
24Image: Eszter Metzing, Pillar (detail), from the exhibition The Skin Sees when the Eyes Touch at Inda Gallery, 2024, latex, borosilicate glass, steel wire, transparent thread, wadding, dimensions variable, c. 75x450x60 cm. Photo by the artist. Courtesy of the artist.
25Image: Eszter Metzing, Capillary, from the exhibition The Skin Sees when the Eyes Touch at Inda Gallery, 2024, latex, borosilicate glass, transparent thread, wadding, 25x55x15 cm. Photo by the artist. Courtesy of the artist.
26Image: Eszter Metzing, Enophthalmia (Deep-Set Eye), a The skin sees when the eyes touch c. kiállításról, Inda Galéria, 2024, borosilicate glass, latex, pen drawing, cotton thread, cotton canvas, wadding. Photo by the artist. Courtesy of the artist.
27Image: Eszter Metzing, Found Child Cell, 2024, borosilicate glass, glass beads, swarovski beads, found vintage glass beads, transparent thread, cotton thread, cotton canvas, pigment, pencil, acrylic, wadding. Photo by the artist. Courtesy of the artist.

– született 1992-ben Pécsett. 2018-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán. Alkotói érdeklődése fókuszában az érzékeléssel és az emlékezéssel összefüggő jelenségek vizsgálata áll, legyen szó individuális vagy a női tapasztalatot boncolgató szociálpszichológiai megközelítésről. Munkái sajátossága az erősen szenzuális anyaghasználat mellett a textil alapú művek installatív szituációkban való megmutatása, illetve merész anyagkombinációk alkalmazása (latex, boroszilikát üveg). 2022 óta tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületnek és a Magyar Grafikusművészek Szövetségének. 2021-től a budapesti Inda Galéria képviseli, amely két mérföldkőnek számító egyéni kiállításának (2021, 2024) is otthont adott. 2020-tól magyarországi csoportos kiállítások rendszeres résztvevője, illetve duó formációban (Koleszár Stellával aka lutum) 2021-ben mutatkozott be a ISBN+Gallery-ben. 2025-ben az Styrian Artist in Residence Graz és az Artist in Residence Programme Salzburg rezidens művésze. Az Art Quarter Budapest (aqb) művészeti központ, műteremház alkotó közösségének tagja. 

esztermetzing.com

Ha egy jól megragadható ívet kellene rajzolnom az MKE-n képgrafikán töltött időszak és a most érvényes programom között, akkor a 2010-es évek végi átmeneti periódust emelném ki elsőként, amikor is az egyedi grafikáim bázisát jelentő papírhordozókat textilre cseréltem. Ez a mediális váltás több okból volt gyújtópontja annak, amivel most foglalkozom, ami azóta ebből kibomlott. Az első ilyen szempont a térhez való viszonyom, hiszen a képgrafikai konvenció – legyen szó egyedi vagy sokszorosító munkákról – jellemzően meghatározott formátumú papírívekben gondolkodik. A korai, már pamutvászonra készülő, seregszemle jellegű vagy számbavételre építő munkáim1 2 a leszabott textil elvarratlan, feslő szálainak egy nagyobb én-elbeszélésből való kiszakítás vagy épp a folytathatóság, a szekvenciák egymásba kapcsolódásának lehetőségét hordozták magukban. Később ezt – a tetszőleges bővíthetőségre alapozó – szemléletet organikus anyagtársításoknál alkalmazom azóta is.

A másik sajátosság, amit a munkáimmal kapcsolatban ki szoktak emelni, és én is a munkafolyamatom egyik központi mozzanatának tartok: az a választott anyagminőségek konceptuális kiaknázása. A kezdetben térbe függesztett, pamutvászonra, muszlinra, tüllre vagy épp műszőrmére készített hímzéseim és rajzaim –3 az alkalmazott eljárások (hímzés negatív oldala) vagy a hordozó áttetszősége okán – minden esetben két nézetet kínálnak fel a befogadónak. Ebből pedig egyenesen következett számomra egy a galériateret koherens egészként kezelő, atmoszférateremtő, installatív hozzáállás. Az eltérő vastagságú, szálsűrűségű és felületminőségű textúrák felfedezésével párhuzamosan mélyedtem el mindinkább C. G. Jung analitikus elméletrendszerében (a tudatos és ösztönös határán billegő – félárnyékos – kognitív folyamatok mint emlék- vagy álomtöredékek felidézése). Az innen kölcsönzött fogalmak, jelenségek boncolgatásakor a textil mint matéria intellektuálisan is termékenyen alapanyagnak bizonyult számomra. Idevág a 2022-es, Koleszár Stellával közös Born of slime and decay duó kiállításnál,4 5 6 7 majd az Enough to Dream Lucid8 9 több komponensből építkező, helyspecifikus installáció (2023) elkészítésekor első ízben hoztam létre – az is azóta visszatérő – csápra vagy gyökérzetre emlékeztető latexszobrokat (soft sculpture). A Born of slime and decay esetében a Stellával a barlang metaforájára építettünk,10 amellyel olyan archaikus vagy biológiai referenciákat szerettünk volna mozgásba hozni, mint a Levágott kezű lány című népmeséje, a Sellőfarok vagy lótuszvirág vízfelszín alatti küzdelmes növekedése. Az utóbbi installációegyüttesnél távolítottam el az organikus puhaszobrokat a textilre készült rajzoktól, hogy ez előbbieket a keretező, ornamens funkció alól felszabadítsam, különálló entitásként kezelve azokat.

Az anyaghasználat kapcsán muszáj említést tennem a szervest és szervetlent egymásba fűző, a tudományos gondolkodás leíró kategóriái (például a halmazállapotok) szempontjából megzabolázhatatlan minőségekről is. Két ilyen karakteres anyagminőséget emelnék ki, amelyek visszatérő szereplői munkáimnak: a latex és 2022 követően az üveg. Az üveg mint amorf keverék egyszerre rendelkezik a szilárd és folyékony matériákra jellemző tulajdonságokkal. Olyan hibrid, amelyeket a gyártási eljárás során generált felületi fesztültség hoz a végső, kívánt formába. A hibriditás jelensége a latexnél is kitapintható: a természetes latexben gyorsan bomló fehérjéket stabilizálják, azonban a tartósítási eljárás során is csupán az anyagösszetétel egy százalékát adja ki a mesterséges komponens. A beszédes second skin szinonima jól leírja ezt az egyszerre átmeneti és bizarr (abject), ugyanakkor vonzó és fényes karaktert, amely kifejezetten vonzó számomra alkotóként.

Ez a burjánzó formarendszer aztán termékenyen idomult olyan erősen efemer, helyspecifikus szituációkhoz mint a bánki tóparti gépházban bemutatott Mi vagyunk az anyag elgondolhatatlan álmai.11 A munka címadásánál Nemes Z. Márió teoretikus, költő egy lírai fordulatát kölcsönöztem, keverve a biológiai alkalmazás fogalmának körüljárásával. Ehhez az alkalomhoz és térhez specifikusan igazított vonalhoz kapcsolódik az Art Quarter Budapest közösségi eseményére készített, majd a kőbányai Dreher Antal Történelmi Sörgyár rusztikus terében is bemutatott egyestés installációm, a Mayflower.12 13 Ez utóbbinál izgalmas módon azonosíthatjuk a következő szempontot: az érzéki tapasztalat közvetlen felkínálását a befogadók számára. Ez a közvetlenség, direkt interakció, atmoszférába hívás egyre hangsúlyosabb az utóbbi évek projektjeiben, úgy érzem munkáim zsigeri lényegét adja. Alkotóként nagyon tanulságos visszacsatolásként látni, amikor mondjuk számomra ismeretlenek táncot lejtettek a Mayflower puhaszobra körül, vagy a Bőrlátás / The skin sees when the eyes touch14 egyéni kiállításomnál a Touchable forms hívogató, süppedős felületein15 16 17 18 19 20 elnyúló, megpihenő látogatói testeket.21 Ez utóbbi kiállítás22 23 24 25 26 27 28 létrehozásakor az foglalkoztatott leginkább, hogy lehet személyes megközelítésen keresztül létrehozni textil és üvegtárgyak egy testté öltött együtteseit, amellyel aztán az anyagok közti átfolyások, szövetes elfedések és a természetes latex burjánzó formái testrészeket idéző fragmentumokként tapintásra ingerelnek, ezzel segítve az észlelés transzformatív rétegeinek feltárását.

Ezek az átmenetiséggel operáló megoldások – nem meglepő módon – jól rezonálnak az olyan témákra mint az álom, a rítus, a transzformációra való képesség (sebezhetőség, gyógyulás, fejlődés, akár női tapasztalatok összefüggésében). Az általam vizsgált jelenségek, témák – legyenek azok a szépirodalom vagy a pszichológia területéről érkezők – gyakorta kerülnek kapcsolatba biografikus gyökerű referenciákkal, saját személyes szűrőmön keresztül feldolgozva azokat (például az Inner skin installációmban). Visszatérő kiindulópontom, munkáim forrásvidéke a gyerekkor helyszíneként gyakran megidézett dél-dunántúli Mohács: a Duna mocsaras mellék ágaival, a kisgyerekkori fantázia és babráló, matató kreáció működése (mint a 2024-es Talált gyermeksejt)29 és a Megmaradt ragyogás30 című textilek fűzött gyöngy felületei) vagy a minkét ágon varrónő nagymamáim techné-beli és emocionális hagyatéka, kapcsolódása a textilhez. A szövetek szálai számos egyén és kultúra történetét hordozzák nemzedékeken át, amelyekkel magukba fonnak minket az elmúlt világ gyökerei hálózatában és az eljövendő új társadalmi szövet eredetében. Arra törekszem, hogy feltárjam, hogyan járulhat hozzá a művészet az észlelés csatornáin keresztül a kollektív tudattalanról szóló diskurzushoz, új meglátásokkal elmélyítve a tudatot összekötő láthatatlan kötelékek megértését.
 
A statement a művész és Salamon Júlia kurátor együttműködésében jött létre (2025).

1Kép: Metzing Eszter, Belső kert, 2018, tollrajz, hímzés (pamutcérna, fonal), akril, akvarell, pamutvászon, 210x310 cm. Fotó: Kristófy Dániel. A művész jóvoltából.
2Kép: Metzing Eszter, Belső kert (részlet), 2018, tollrajz, hímzés (pamutcérna, fonal), akril, akvarell, pamut vászon, 210x310 cm. Fotó: Kristófy Dániel. A művész jóvoltából.
3Kép: Metzing Eszter, Tócsa – öcsi (részlet), 2020, akril, akvarell, tollrajz, hímzés, tüll, vászon, 70x90 cm. Fotó: Simon Zsuzsi. A művész jóvoltából.
4Kép: Metzing Eszter, Iszapból és rothadásból született, duó kiállítás Koleszár Stellával az ISBN Könyv+Galériában, 2022. Fotó: Hodosy Enikő. A művész jóvoltából.
5Kép: Metzing Eszter, Live tail without hands, az Iszapból és rothadásból született c. kiállításról, 2022, latex, transzparens cérna, vatelin, változó méret, kb. 300x90x90 cm. Fotó: Hodosy Enikő. A művész jóvoltából.
6Kép: Metzing Eszter, The possibility of growing an inner skin, az Iszapból és rothadásból született kiállításról, 2022, latex, transzparens cérna, tollrajz, vászon, vatelin, 100x220x45 cm. Fotó: Hodosy Enikő. A művész jóvoltából.
7Kép: Metzing Eszter, Born of slime and decay (oltárkép), 2022, akril, akvarell, tollrajz, lakk, vászon, 108x153 cm. Fotó: Hodosy Enikő. A művész jóvoltából.
8Kép: Metzing Eszter, az Enough to dream lucid c. installáció részlete a Faur Zsófi Galériában, 2023, lakkbőr, műbőr, tollrajz, akril, hímzés, vászon, változó méret. A művész fotója. A művész jóvoltából.
9Kép: Metzing Eszter, az Enough to dream lucid c. installáció a Faur Zsófi Galériában, 2023, lakkbőr, műbőr, tollrajz, akril, hímzés, vászon, változó méret. A művész fotója. A művész jóvoltából.
10Vékony Délia: Iszapból és rothadásból született. Metzing Eszter és Koleszár Stella kiállítása az ISBN Galériában, 2022.12.02.
11Kép: Metzing Eszter, Mi vagyunk az anyag elgondolhatatlan álmai c. solo kiállítás (részlet), Bánkitó Fesztivál – Gépház, Bánk, 2023, latex, lakkbőr, műbőr, transzparens cérna, pamutcérna, tollrajz, akril, vászon, változó méret. Fotó: Fodor Csilla. A művész jóvoltából.
12Kép: Metzing Eszter, Mayflower installáció, Dreher Antal Történelmi Sörgyár, 2024, latex, transzparens cérna, boroszilikát üveg, vatelin, változó méret. A művész fotója. A művész jóvoltából.
13Kép: Metzing Eszter, Mayflower installáció, Dreher Antal Történelmi Sörgyár, 2024, latex, transzparens cérna, boroszilikát üveg, vatelin, változó méret. A művész fotója. A művész jóvoltából.
14Az angol cím utalás Juhani Pallasmaa finn építész, teoretikus The Eyes of the Skin 1996-os kötetére (magyarul megjelent A bőr szemei – Építészet és érzékek, Typotex, 2021), ugyanakkor a kiállítás magyar címe a fordítással egy plusz jelentésréteget is magán hordoz, mivel a bőrlátás egy pszeudotudományos fogalom (dermato-optikai percepció – DOP) is egyben.
15Kép: Metzing Eszter, Tapintható formák a The skin sees when the eyes touch / Bőrlátás c. kiállításról, Inda galéria, 2024, pamutvászon, pamut cérna, töltőanyag, változó méret. Fotó: Simon Zsuzsi. A művész jóvoltából.
16Kép: Metzing Eszter, Speleothem (részlet) a The skin sees when the eyes touch / Bőrlátás c. kiállításról, Inda galéria, 2024, boroszilikát üveg, latex, transzparens cérna, pamutvászon, vatelin, változó méret. Fotó: Simon Zsuzsi. A művész jóvoltából.
17Kép: Metzing Eszter, Rebirth at the end (oltárkép, részlet) a The skin sees when the eyes touch / Bőrlátás c. kiállításról, Inda galéria, 2024, akril, akvarell, lakk, ceruza, pamut cérna, pamutvászon, boroszilikát üveg, 145x220x15 cm. Fotó: Simon Zsuzsi. A művész jóvoltából.
18Kép: Metzing Eszter, Tükör, a The skin sees when the eyes touch c. kiállításról, Inda Galéria, 2024, boroszilikát üveg, kézzel szőtt talált vászon, pamutcérna, tollrajz, latex, acéldrót, vatelin, 82x210x55 cm. Fotó: Simon Zsuzsi. A művész jóvoltából.
19Kép: Metzing Eszter, Tükör, a The skin sees when the eyes touch c. kiállításról, Inda Galéria, 2024, boroszilikát üveg, kézzel szőtt talált vászon, pamutcérna, tollrajz, latex, acéldrót, vatelin, 82x210x55 cm. Fotó: Simon Zsuzsi. A művész jóvoltából.
20Kép: Metzing Eszter, Flesh fragments (részlet), a The skin sees when the eyes touch c. kiállításról, Inda Galéria, 2024, felület kezelt textil, tollrajz, pigment, akril, transzparens cérna, vászon, vatelin, változó méret. Fotó: Simon Zsuzsi. A művész jóvoltából.
21Freund Éva: Intenzitások erdeje, 2024.05.24.
22Kép: Metzing Eszter, The skin sees when the eyes touch / Bőrlátás, kiállítási enteriőr, Inda galéria, 2024. Fotó: Simon Zsuzsi. A művész jóvoltából.
23Kép: Metzing Eszter, Live cane (részlet), 2024, latex, boroszilikát üveg, transzparens cérna, acéldrót, vatelin, változó méret. Fotó: Simon Zsuzsi. A művész jóvoltából.
24Kép: Metzing Eszter, Újszülött bőr, a The skin sees when the eyes touch c. kiállításról, Inda Galéria, 2024, transzparens latex, transzparens cérna, pigment, akril, lakk, vászon, vatelin, 95x65x10 cm. A művész fotója. A művész jóvoltából.
25Kép: Metzing Eszter, Medence, a The skin sees when the eyes touch c. kiállításról, Inda Galéria, 2024, boroszilikát üveg, pamut cérna, pigment, akril, lakk, vászon, vatelin, 75x60x5 cm. A művész fotója. A művész jóvoltából.
26Kép: Metzing Eszter, Oszlop (részlet), a The skin sees when the eyes touch c. kiállításról, Inda Galéria, 2024, latex, boroszilikát üveg, transzparens cérna, acéldrót, vatelin, változó méret, c. 75x450x60 cm. A művész fotója. A művész jóvoltából.
27Kép: Metzing Eszter, Hajszálér, a The skin sees when the eyes touch c. kiállításról, Inda Galéria, 2024, latex, boroszilikát üveg, transzparens cérna, vatelin, 25x55x15 cm. A művész fotója. A művész jóvoltából.
28Kép: Metzing Eszter, Enophthalmia (Mélyen ülő szem), a The skin sees when the eyes touch c. kiállításról, Inda Galéria, 2024, boroszilikát üveg, latex, tollrajz, pamutcérna, vászon, vatelin, 45x40x6 cm. A művész fotója. A művész jóvoltából.
29Kép: Metzing Eszter, Talált gyermek sejt, 2024, boroszilikát üveg, üveggyöngy, swarovski gyöngy, talált vintage gyöngy, transzparens cérna, pamut cérna, pamutvászon, pigment, ceruza, akril, vatelin, 85x100x15 cm. A művész fotója. A művész jóvoltából.
30Kocsis Katica: Nézd közelről, 2024.12.15.